Édesapám temetése

A zsidó temetőben sok-sok földet mozgatnak,
koporsók koporsók után a kapun áthaladnak.
A kertész azt mondja: hetek óta így megy ez már.
Egy gyerek lepkét fog, amott egy öreg sírdogál.

Tompa zajjal földbe esik édesapám,
agyagot – nedveset, hideget – dobok apám után.
A kántor énekel, nyerít két fekete paripa.
A fűből, fákból árad a nyár illata.

Akik nem engednek városom kertjeibe,
a padokra, a rakpart poros zöldjeibe,
azok ütötték agyon édesapám,
hogy a szabadba menjek s a tavaszt lássam.