A mindennapi kenyér

ő aki
a szerelmemet
nem akarta
inni
most
a részvétemet
eszi
-A részvét
szürke
kihül
és a kanálhoz tapad
a szemem behunyom:
"egy kanállal a szerelemnek!
egy kanállal a reményünknek!
egy kanállal a gyűlöletednek!"
egyenletesen rág
a tányér lassan ürül
minden falat
porrá válik a szájában